Cikkek

A Csepel SC és a sport(os)iskolák 

A kezdetektől fogva fontos szerepet töltöttek be a tanintézmények a Csepel SC életében, igaz az elején nem volt gyakorlata az ilyen együttműködésnek, az egész hosszú évek alatt forrta ki magát. Először a személyes ismeretség játszotta a főszerepet ebben, de egy idő után az már kevésnek bizonyult a kiválasztás minél hatékonyabbá tételénél. Tulajdonképpen 1963- ra tehető a tudatos kiválasztási időszak kezdete, vagyis a sportiskola megalapítása Csepelen. Mint minden, ez is hosszú idő alatt vált gördülékennyé, először csak néhány iskola növendékei sportoltak új keretek között kisebb létszámban. A korábbi élsportolók, edzők és testnevelők újszerű utánpótlásnevelési program megvalósításába fogtak bele.

 Deák Balázs oktat a Görgeyben

A sportiskola igazgatói (Tompai Olivér, Kertész János, Fodor Tamás, Benedek Ferenc, Pintér József, Farkas Péter) igyekeztek kapcsolataikat felhasználva minél szélesebb körben nyitni a külvilág felé, azon munkálkodva, hogy egy elszigetelt sportiskolai neveléstől eljussanak egy tartós szakosztályi képzésig. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbiaktól eltérően egyes szakosztályok vezetői az utánpótlásnevelés minden szakaszát figyelemmel kísérik, az edző a legifjabbaktól a felnőttek nyomon követi a sportoló által elvégzett munkát, elért eredményeket, a fejlődését, és ha szükséges, segít a sportágváltásban.  Minden esetben az volt a cél, hogy egyetlen fiatal se vesszen el a sport számára. Nem csak a sportra, de a tanulmányi eredményekre is fókuszáltak. 1987- re a Csepel SC nyolc iskolával tartott fenn szoros kapcsolatot, azaz ezekben testnevelés tagozatok működtek. Labdarúgásban például kiemelkedett a Gombos téri (ma Hermann) iskola, ahová a Csepel SC korosztályos labdarúgói jártak Szekeres András edző felügyelete alatt és értek el több országos diákolimpiai bajnoki címet. Az edző nemcsak a futballpályán, hanem azon kívül is felügyelte tanítványait, példás volt abban, ahogyan a tanulmányi eredményekre is figyelmet fordított. 

A sportiskolások és a klubok között fontos kapocsnak számítottak a testnevelők is, akik gyakran konzultálva az edzőkkel igyekeztek nem túlterhelni a gyerekeket. Nem csak a Gombos iskola járt elő jó példával, hanem a gróf Széchenyi (egykoron Királymajori) is, ahol Jenei János testnevelő vezetésével ugyancsak komoly sportiskolai műhely alakult ki. Sőt ott a korábban megszűnt sportosztály feltámasztására is remek kísérletet tettek 2012- ben. Ők már nem egy sportágra helyezték a hangsúlyt, hanem kézilabda, labdarúgás és öttusa sportágakban jeleskedőket vártak az iskolába. Az elképzelés be is váltotta a hozzá fűzött reményeket és bebizonyította, hogy a sportiskolai módszernek igenis van létjogosultsága Csepelen. 

w1.jpg