Cikkek

Fejlődő egyesület

A jelentős anyagi dotációnak is köszönhetően az eredmények is jönni kezdtek Csepelre. A Csepel FC- ből megalakult WMFC futballistái megnyerték a labdarúgó I. osztály 1941-1942- es küzdelmeit, majd rá egy évre meg is védték azt, először az Újpestet, másodjára a Nagyváradot megelőzve lettek bajnokok. (ezzel a magyar labdarúgás ötödik bajnokcsapata lett a BTC, az FTC, az MTK és az Újpest után)

 

 

 

 

 

 

 

Az 1941/42- es bajnokcsapat balról-jobbra: Gere, Dósai, Marosvári, Szabadkai, Kapta, Olajkár II, Szalay, Váradi, Pintér, Dudás Az edző Jávor Pál volt 

 

 

 

 

 

 

A 42/43-as bajnokcsapat immáron Csepel Football Club néven.

A többi szakosztály is igyekezett kihozni magából a legjobbat: a birkózóknál Simon Márton, Mucsi Lajos és Nagy Károly jeleskedett 1939 -ben a tekézőknél két magyarbajnoki cím született 1940- ben (Vejmola és Répási), 1943-ban pedig a legendás Káli László bizonyult a legjobbnak a szabadfogásúak mezőnyében. Bravúrosan szerepeltek a női kézilabdázók, akik a terembajnokságban remekeltek, a súlyemelőknél pedig világcsúcsot is jegyezhetett a WMFC 1942-ben Ambrózi Jenő révén. Aztán ott voltak az asztaliteniszezők, akiknél Soós Ferenc nyert OB-t 1941-ben, de Till Károllyal és Harangozó Tiborral párosban sem talált legyőzőre, sőt 1943-ban a WMTK-é lett a csapatbajnoki cím is. A kajakozóknál a Blahó-Kovács páros 1940-ben nyert OB-t, míg az ökölvívók 1943-ban elhódították a Klebelsberg Kunó vándordíjat, 1943 -ban pedig Budapest bajnoki címet nyertek.

 

 

1944, WM Sportcsarnok, a csepeli női teremkézilabda csapat

Hiába jöttek azonban a kiváló eredmények és prosperált remekül a WMTK, közeledett a háború és vele gyülekeztek a felhők a Weiss család (és a klub) feje fölött. Rendelkezett ugyan bárói ranggal és kiváló termékeket gyártott a WM gyár tonnaszámra, nem volt menekvés… A Weiss Manfréd név (gyalázatos módon) lekerült a gyárkapuról illetve a csepeli sporttelep bejáratáról. Az 1944. április 21-én összeült közgyűlés a WMTK nevet Csepeli Gyári Torna Klubra (CsGyTK) változtatta meg. A front 1944-ben érte el Csepelt és rengeteg áldozatot szedett: többek közt Bakos (Braun) nevű labdarúgó, Földi és Dávid asztaliteniszezők sem élték túl a harcokat. Sajnos a gyár és a csepeli sporttelep is jelentős károkat szenvedett, de az 1945- ös felszabadulást követő hetekben viszonylag hamar megkezdődött a csepeli sportélet feltámasztása.

1944. VI. 14. A csepeli sporttelep bombatámadás után

A megújulásban nagy segítséget jelentett az állami dotáció mellet a szakszervezetek segítsége is, Csepelen Munkás Testedző Kör (CsMTK) illetve Csepeli Vasas SC néven indult útjára ismét a sportélet. 1945 végére már 18 szakosztállyal büszkélkedhetett a klub, több mint 800 igazolt versenyzővel a soraikban. Volt olyan szakosztály, ami már nem alakult újjá, de olyan is, ami korábban még nem szerepelt a kék- piros egylet palettáján. Összesen közel 30 szakosztály tartozott egykoron Csepel valaha volt legeredményesebb klubjához az atlétikától a vízilabdáig.

(Felhasznált forrásmunkák: Dr. Bolla Dezső: Csepel története, L. Kelemen Gábor, Tőzsér László: A Csepel Sport Club 75 éve, Dénes Tamás – Sándor Mihály: BAJ-NOK-CSA-PAT!, CsepelSportAnno)

q1.jpg
q2.jpg
q3.jpg
q4.jpg