A Csepel TC felnőtt labdarúgó csapata első tavaszi bajnoki mérkőzésén idegenben, a SZAC ellen gyűjtötte be idei első három bajnoki pontját, mellyel továbbra is az élbolyban küzdhet céljaiért négy riválisával egyetemben.
1908 SZAC Budapest – Csepel TC 1:2 (0:1)
Deák Ferenc „Bamba” Sporttelep, Jv.: Bartis László (Ferencz Máté, Róka
Krisztián)
1908 SZAC: Tövisháti T. – Koritár D., Szántó D., Szalai K. (Lőrincz D. ’86),
Zámbó B., Malya B., Sali R. (Gera D. ’46), Biczó A., Dinawi S. (Molnár K.
’46), Sós B., Horváth Sz. Edző: Mészáros Ferenc
Csepel TC: Szűcs Krisztián – Bende János, Torda Bence, Mészáros László,
Zsivoczky- Pandel Péter (Németh Zoltán ’65), Menyhei Gergely (Jencsik
Szilárd ’84), Gauzer Levente, Kristó Dominik (Seregy Tamás ’51), Mészáros
Roland, Szabó László (Pócsa Csaba ’70), Vörös Bence Vezetőedző: Lázok
János
Gólszerzők: Molnár K. ’59, ill. Torda Bence ’34, Zsivoczky- Pandel Péter ’48
Lázok János:
Sajnos sok pozitív dolgot nem tudok mondani ezzel a találkozóval kapcsolatban, csak a győzelem, ami említésre méltó, aminek nagyon örülünk. Meglátásom szerint az ilyen meccset ősszel még el is veszíthettük volna vagy maximum egy iksz a vége. Rosszul, enerváltan játszottunk, mintha egész héten nem is edzettünk volna, lagymatagul, a futball minden rossz tulajdonságát felvonultatva léptünk pályára. Meg fogjuk keresni az okát, természetesen átbeszéljük a srácokkal a történteket. Összességében örülök a győzelemnek, ráadásul az Unione pontot vesztett, ami kedvező lehet a végelszámolásnál. Remélem a következő idegenbeli meccsen, ami ugyancsak műfüvön lesz, játékosaim jobban átérzik majd az összecsapás tétjét és betartják azt, amit gyakoroltunk az edzéseken és az edzőmeccseken. Amennyiben így lesz, nem szabad, hogy a maihoz hasonló problémáink legyenek.