„Álljatok már le, ez már nagyon gáz!” - emlékek a Békéscsaba elleni kiütésről

A csepeli labdarúgásnak a 4 NBI-es bajnoki címen kívül is voltak kisebb- nagyobb sikerei, mi több, siker-korszakai. A legutóbbinak részese, sőt egyik főszereplője volt a nagyváradi születésű Bereczki Péter, aki 6 éven át viselte a kék-piros szerelést azután, hogy Vácott bajnokcsapat tagja lehetett. Az akkori csepeli védelmet 1993 és 1998 között 88 mérkőzésen erősítette, melyeken 3 gólt szerzett. Alázatos játékával, személyiségével belopta magát a csepeli szurkolók szívébe, és játszott, sőt 11-esből gólt is szerzett az ominózus, Békéscsaba elleni 9:1-re megnyert találkozón is. Ennek apropóján hívtam fel, hiszen hosszú idő után szombaton ismét Csepel SC - Békéscsaba mérkőzésre kerül sor a Béke téren.

- Hogyan emlékszel vissza erre a kiütéses sikerre?

- Hiszed vagy sem, éppen a napokban néztem vissza néhány Csepel meccset, melyeken én is játszottam és ez is köztük volt.

- Akkor ezek szerint frissek az emlékeid, mit tudsz feleleveníteni nekünk?

- Amennyiben nem csal a memóriám (sajnos az emlékek azért már halványulnak), mi nem voltunk túlzottan jó passzban abban az időszakban (1996/97-es bajnokság), nem nagyon jöttek az eredmények. Mesterünk, Varga Pista bá sorozatosan azt mondogatta, hogy előbb-utóbb ki fog jönni a lépés, de hogy ennyire… Bevallom őszintén utólag kicsit meg is sajnáltam a Békéscsabát, hogy ekkora zakót mértünk ki rájuk. Visszaemlékezve a meccsre: az eleje nem indult túl könnyűnek, de aztán megrúgtuk az első gólt, s aztán kiállítottak tőlük egy játékost (33. perc Medgyesi Lászlót), ami persze némileg megkönnyítette a dolgunkat. Egy biztos: ami az előző mérkőzéseinken rendre kimaradt, az ezen a meccsen mind bement! Kb. az 5. vagy a 6. gólnál jártunk, amikor az általam őrzött csabai csatár odasúgta nekem: „Álljatok már le, ez már nagyon gáz!” Erre azt feleltem, hogy nekem ilyet hiába mond, illetve, jeleztem neki, hogy helyettem a saját hátvédeivel kellene, hogy elbeszélgessen, mert azok aztán katasztrofálisan futballoztak. Ilyenekre tisztán emlékszem. A védekezésük egy lyukas garast sem ért, szinte tébláboltak a pályán, s hiába volt ez akkor az NBI, egy megyei szintű csapat jobban védekezett náluk… Az emberelőnyünk ellenére is azt mondom, hogy nagyon jól játszottunk aznap, s teljes létszámmal is magabiztosan nyertünk volna, abban biztos vagyok!

- Kicsit beszéljünk a csepeli éveidről, ahová Vácról bajnokként érkeztél

- Valóban így volt, az emlékeim összességében nagyon jók a Csepellel kapcsolatban. Szerettem a Béke téren futballozni, azért hat évet csak lehúztam ott, és addig a fedélzeten voltam, amíg a hajó teljesen el nem süllyedt… Utolsóként hagytam el azt a fedélzetet, amire egykor zászlóshajóként tekintettek sokan. Nagyon sok barátot (nem ismerőst), valódi barátot szereztem a Szigetországban! Ma láttam éppen Váczi Dini fotóját a Facebookon, amihez te is hozzáírtál, s amire reagáltam én magam is, bizony nagyon jó volt velük futballozni!

- Tartod a kapcsolatot valakikkel?

- Sajnos nagyon kevesekkel, de azért nagyjából képben vagyok. Köszöntések, születésnapok azok megvannak, de az időhiány meg a távolság azért nem segíti ezt a dolgot sajnos.

Bereczki Péter az álló sorban balról (szemből) a második

- Mi van veled manapság?

- Ugye én Vácról kerültem Csepelre és most visszatértem ide. Pálya gondnokként dolgozom a városi stadionban, ami 5 percre van a lakóhelyemtől. Nagyon szeretem csinálni, örülök, hogy nem szakadtam el a futballtól, még ha ilyen formában is.

- Nagyon örülök, hogy beszélhettünk, ha Csepelen jársz, szeretettel várunk a stadionban!

- Nagyon szépen köszönöm! Mindig is szurkolok a Csepel SC- nek, nem felejtem el azt az időszakot. A Facebook oldalam háttérképe sem véletlenül a Csepel- Kordax csapatképe, pedig Vácott lettem NBI- es bajnok. Köszönöm, hogy hívtál, üdvözlök mindenkit Csepelen!

Lejegyezte: Légrádi Gábor