Immáron 112 esztendeje, hogy hivatalos formát öltött Csepelen a sport, ugyanis hazánk egyik legpatinásabb sportegyesülete a Csepel Sport Club idén január 27-én ünnepli alapításának 112. évfordulóját. Az 1962-ben a Képes Sportban megjelent írás (Kéri László szerzeménye), emígyen idézte fel az akkor fél évszázados eseményt:
"A régi csepeli Beck-kávéházban a szokottnál is nagyobb volt a forgalom. Az utcára néző ablak előtt három asztalt tolt össze a pincér egy népesebb társaság számára. Néhányuk munka végeztével egyenesen a gyárból jött. Lakatosok, esztergályosok, öntők. Néhány kisiparos is megjelent a csepeli "mesterek" képviseletében, nomeg a régi Kalóc térről az "érdekeltek", akik naponta munka után ott a nagy réten rúgták a labdát, csak úgy szórakozásból.
Együtt ültek.
Az alapító tagok, Fehéry Ákos, Vadnai Géza, Takács Sándor, Kóbor Rezső, dr. Kux Sándor és a többiek.
- Megalakítjuk a CSTK-t! - született meg a gyors, de már nagyon rég óhajtott döntés.
Vadnay Géza hirtelenjében a kávéház fehér márványasztalára jegyezte fel a különböző pénzösszeget felajánlók névsorát. Szombatonként - ráadásul - a "melósok" is lecsíptek egy-két koronát a vékonyka boríték tartalmából, mielőtt az asszonyokra bízták.
Így, ezekből az összegekből vásárolták meg az első felszerelést. És ősszel, az 1912. évi labdarúgó bajnokság rajtjánál - ha a IV. osztályban is - de már ott vannak a csepeliek.
A kávéházban elhatározott további lelkes terveket a világháború ágyúi verik szét. Csak 1917-ben kerül elő újból a felszerelés. 1920-ban már pályát is építenek a csepeli munkások, az igazi mecénások.
Néhány év múlva a gyártulajdonos is felfigyel a kis sportklubra. Nagy ingyen reklám lehetőségét látja a csapatban.
Nemsokára az egész bárócsalád megjelenik az új stadion felavatásán.
- Sporttelepet építettem a munkásoknak - dicsekszenek, s közben a gyár minden dolgozójának béréből levonják a "kötelező" havi tagsági díjat.
Később az egyre komolyabb eredményeket felmutató klubot - melynek akkor már több szakosztálya működik - nevének megváltoztatására késztetik. Majd a fasizmus veti rá sötét árnyékát a csepeli sportéletre is.
1945-ben az ágyúk, a Szovjet Hadsereg ágyúi a szabadságot hozzák. A nagy gyár megindítása közben a párt és a szakszervezet a sportolási lehetőségek megteremtéséről is gondoskodik. Ezrével jönnek a munkások, újjáépíteni a pályát, kijavítani a háború idején katonai célokra használt épületeket.
Csakúgy, mint a Vasmű, a sport is hamarosan a nép tulajdonába kerül. S azóta vezető szerepet játszik sportéletünkben a hajdani CSTK utóda, a Csepeli Vasas SC, melynek 19 szakosztályában (16 az NBI-es) közel 1300 versenyző küzd a piros-kék színekért. (megj.: inkább kék-piros)
- Így ilyen messze, ilyen sokra bizony nem gondoltunk akkor, 1912-ben - mondja a már 70 éves, nyugdíjas Kóbor Rezső bácsi, aki még ma is társadalmi munkása a klubnak.
Csak a felszabadulás óta 230 felnőtt országos bajnokság és 71 csapatbajnokság megnyerése fémjelzi sikereiket. S azóta 145 csepeli sportoló húzhatta magára a válogatottságot jelentő címeres mezt. Huszonegyen világ-, Európa- és olimpiai bajnoki címmel is dicsekedhetnek.
A csepeli sportolók mindenütt ott vannak a legjobbak között.
Élen járnak a sportban és a munkában egyaránt. Többségük nehéziparunk egyik bázisának, a Vasműnek dolgozója.
Balczó András, Németh Ferenc, Veres Győző, Tóth II. József, Liptay István és a többiek nevét ma már nemcsak hazánkban, de világszerte ismerik és becsülik. A különböző szakosztályok sportolói szinte már az egész világot bejárták, sok dicsőséget szereztek hazánknak és a csepeli színeknek.
De a csepeliek nem csak élsportolóikra büszkék. A klub, a hatalmas gyáróriás dolgozóinak olyan sportlehetőségeket biztosít, amelyekre azelőtt soha nem gondolhattak. Üzemrészek közötti különböző bajnokságok, versenyek, és a tíz sportágban most folyó Alkotmány Kupa- küzdelmek 5300 főnyi serege minden szónál ékesebben bizonyítja a tömegsport fejlődését.
A Csőgyártól a Kovácsológyárig, a Szerszámgépgyártól az Acélműig, a gyár minden dolgozója, Csepel lakosai büszkén ünneplik 50 éves, nemes hagyományokra támaszkodó sportklubjukat, annak sportolóit.
Együtt ünnepel velük az egész magyar sporttársadalom, mely azt kívánja, hogy érjenek el még nagyobb, még szebb sikereket, emeljék még az eddigieknél is magasabb szintre Csepel sportját!”
Hosszú idő után a hosszú ideig feledésbe merült Csepel Sport Club ismét a feltámadás pályájára állt, az első lépések már meg is történtek az újjászületést illetően, ami szép reménnyel kecsegtet a Szigetország sportját illetően.
Isten éltessen Csepel Sport Club!
コメント