Gyász: elhunyt Galgócz Deák Antal

Szomorú hírt kaptunk, életének 90. évében elhunyt Galgócz Deák Antal a Csepel SC (korábban Csepeli Vasas) korábbi kitűnő röplabdázója. Ő terelte a világklasszis Buzek Lászlót a röplabdasport felé.

A kiváló sportember Salgótarjánban született, de világéletében Farkaslyukinak tartotta magát. Életének meghatározó pillanata 1956. december 8- hoz fűződik, amikor is túlélte a hírhedt salgótarjáni sortüzet, ahová kíváncsisága vezette. Négy évig élt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Farkaslyukon, ahol vájárként dolgozott. 1960-ban került Csepelre.

Erről így beszélt egy korábbi interjúban:

"1960. augusztus hatodikán érkeztem Csepelre. Amikor sorköteles voltam, a Honvédba készültem, Porubszky László hívott. Egy évvel korábban pedig úgy volt, hogy a Dózsába megyek, de közbejött egy térdsérülés, visszaesett a teljesítményem, és Abád Józsefet már nem nagyon érdekeltem. Így tulajdonképpen kényszerűségből jöttem Csepelre."

A Csepel színeiben háromszor nyert bajnokságot, de legbüszkébben Buzek László felfedezéséről mesélt :

"Jöttem az akkori menyasszonyommal a strandról, kézen fogva. Előttünk ment egy 17 év körüli kislány, aki egy hálóban egy nagy gumilabdát vitt. Jött egy nagyobb kamasz, biciklivel, hátulról, és amikor mellé ért, belerúgott a labdába, ami kiszállt a kislány kezéből. Erre én, mint lovagias ember, éppen szóvá akartam tenni, de meglepetésemre ez a kamasz utánament a bringával a labdának, visszahozta, odaadta a lánynak, és mondta, hogy elnézést. Erre én megszólítottam! Mondom: „Öreg, szerencséd, hogy visszahoztad a labdát! Jó nagyra termettél, nem akarsz röplabdázni?” Erre ő megismert engem, mert régebben ilyen nagy lakótelepek nem voltak, Csepelen mindenki ismert mindenkit. Mondom: „Te röplabdás alkat vagy a térdig érő kezeiddel, próbálj meg röplabdázni, gyere le edzésre! Hol laksz? A Béke téren! Hát az ott van a szomszédban, gyere le! Mikor? Másfél óra múlva lesz edzés.” Azt mondja: „Jó, lemegyek!” Így kezdődött."

A Csepel együttese (álló sor közepén Buzek László, balján Galgócz Deák Antal)

Galgócz Deák Antal mindvégig Csepelen élte napjait egy Ady Endre úti panellakásban, ahol 89. születésnapján még meglátogathattuk őt. Idős kora ellenére aktív használója volt a közösségi médiának és szívesen beszélgetett bárkivel, magát vérbeli társasági embernek tartotta. Sajnos az utóbbi időben egészsége romlani kezdett, a korábban gyakran kerékpározó, aktív sportember a négy fal közé szorult és már csak járókeret segítségével tudott közlekedni... Szerencsére humora nem hagyta el, utolsó beszélgetésünk jó hangulatban telt és örömmel vette látogatásunkat, kicsit azért mégis kesergett azon, hogy milyen gyorsan elrohant az élet...

"Köszönöm, hogy nem feledkeztetek meg rólam, egy ilyen idős, magamfajtának talán az a legnagyobb fájdalma, hogy már nem emlékszik rá senki, de nektek mégis eszetekbe jutottam! Köszönöm a kedves gesztust!”- mondta nekünk, amikor elbúcsúztunk.

A cikket akkor így fejeztem be: Búcsúzáskor az ablakból hálásan integetve köszönt el tőlünk, akik megígértük, hogy jövőre, a kerek születésnapot ismét közösen ünnepeljük majd.

Sajnos ez már nem történhet meg...

Isten nyugosztalja Galgócz Deák Antalt, őszinte részvétünk a családnak!