Nem csak az időjárás idézte a tavaszt a Csepel SC Béke téri sporttelepén, ahol minden körülmény adott volt egy remek vasárnap délutáni programhoz. Felnőtt férfi labdarúgó csapatunk bajnoki nyitányára sokan voltak kíváncsiak, de sajnos nem sikerült győzelemmel megörvendeztetni lelkes szurkolóinkat, a minden tekintetben felettünk álló, bajnoki címért küzdő Tiszakécske ellenében. A mérkőzést megelőzően számos színes program várta a felnőtteket és gyerekeket is a sporttelepen: vidámpark, biliárd foci, dartsfoci, lövő- erősség mérő és egy helyre kis büfékocsi is gondoskodott a vendégek szórakoztatásáról, illetve étellel-itallal történő ellátásáról. A március 8-i nőnap alkalmából mindkét csapat játékosait hölgy-szeretteik kísérték be a kezdőkörbe, ahol a Virággal egy mosolyért alapítvány jóvoltából mindegyikük virágot kapott ajándékba, ami a lelátókon is folytatódott, ott a Csepel SC utánpótlás labdarúgói, illetve szakvezetőink ajándékoztak egy-egy szál tulipánt minden hölgynek. A félidőben 11-es párbajra is sor került 11 szerencsés szurkoló tette próbára tudását kapusedzőnk Federico Groppioni ellenében, aki derekasan állta a lövéseket. A mérkőzés sajnos nem a mi szájízünk szerint alakult, a Tiszakécske bajnoki címre hajt, amit be is bizonyított, nekünk egyelőre más célok lebegnek a szemünk előtt.
Csepel SC – Tiszakécskei LC 0:1 (0:0)
Csepel stadion, Jv.: Ujhelyi Tamás (Márkus Péter, Balla Levente)
Csepel SC: Szűcs Krisztián – Halácsi F. Mirkó (Bencze Márton ’56), Csernák Kristóf, Horváth Bence, Urbin Márk, Dunai András, Csákány Levente, Szűcs Levente (Kovács Máté ’46) (Tóth László ’68), Paksai Roland, Sükösd Krisztián (Kern Ákos ’75), Kovács Dávid (Pintér Dominik ’75)
Vezetőedző: Zsivóczky Gyula
Tiszakécske: Engedi M. – Tamás K. (Grünvald A. ’95), Csáki R., Horváth E. (Antal G. ’75), Takács Zs., Sipos Z. (Zámbó M. ’82), Marsa L., Bányai P., Tóth B. (Kocsis D. ’75), Valencsik D., Pataki B. (Pintér D. ’95)
Vezetőedző: Balogh Pál
Gólszerző: Bányai P. ’49
Zsivóczky Gyula:
Végig pariban voltunk az egyik bajnokesélyes csapattal, a Tiszakécske profi csapat, profi játékosok alkotják, azt gondolom, hogy a mai napon el tudtuk tüntetni a két csapat közti jelentős különbséget. Az első félidőben kimondottan jól futballoztunk, szervezettek voltunk, teljesen kiegyenlített küzdelmet láthattak a szurkolók. A második félidőben sem volt különösebb okunk a szégyenkezésre, ott sem borult fel a pálya a vendégek javára, igaz hatalmas helyzeteink nem voltak. Egy- Bencze Márton ellen elkövetett- szabálytalanságért talán járt volna 11-es a javunkra, de ezzel sajnos már késő bármit is kezdeni. Szerencsétlenségünkre egy eladott labda és egy azt követő rossz helyezkedést követő gól megpecsételte a sorsunkat, azt követően pedig hiába tettünk fel mindent egy lapra és mentünk előre, nem sikerült az egyenlítés. Nyilvánvaló, hogy a gólszerzéssel nagyon komoly gondjaink vannak, ez sajnos már tendencia a csapatnál, Németh Zoltán (aki sérülése okán nem állt rendelkezésre) 4 góllal vezeti a házi góllövőlistánkat, ami nem egy acélos teljesítmény. A védelem is sajnos sebezhető, egy hiba mindig benne van a játékunkban, ez is azt jelenti, hogy van feladatunk bőven. Az élet nem áll meg, 11 győztes meccset kell megvívnunk a hátra lévő időszakban, most jönnek azok a kulcsmérkőzések, ahol végérvényesen ki fog derülni a középmezőny és az alsó régió közti különbség. Egy pontot érdemeltünk volna, de gólszerzés híján ez nem sikerült, ismét köszönet és hála a szurkolóinknak, hogy ilyen szép számmal és lankadatlanul buzdítottak bennünket ma is. Atlétika hasonlattal élve ez nem egy százméteres síkfutó verseny, hanem egy maraton, amit május 25-ig kell teljesítenünk.
Komoly érvágásként éli meg csapatunk a sérült játékosaink nélkülözését…
Igen, érvágásból kijut nekünk bőven, akárcsak a középkorban az orvosi beavatkozásoknál. Ezer sebből vérzünk folytatólagosan: nincs Torda, nincs Németh, nincs Zsivó, Turi ismét megsérült, ma pedig Kovács Mátét vesztettük el. Rengeteg meghatározó játékosunk nem hadra fogható, de ez nem lehet kifogás semmire, a szakmai stábbal mindent megteszünk annak érdekében, hogy minden alkalommal a legjobb csepeli 11 fusson ki a gyepre. Mindezek ellenére állítom, hogy ki fogunk jönni ebből a gödörből, amiben vagyunk, kell egy kis idő és kiegyenesedünk majd, az alapcélunkat el akarjuk és el is fogjuk érni!
Comments