top of page

„Egy picit megbotlottunk, de még véletlen sem estünk el”

A hazaiak kérésére furcsa okból elhalasztott 19. forduló- beli összecsapás pótlására került sor kedden délután az UDSE- Gázgyár otthonában. A kiesés ellen menekülő vendéglátók állófutballra rendezkedtek be, ráadásul két elkerülhető gólt is szereztek, ám bajnoki címre hajtó együttesünk egy percre sem adta fel és végül egy ponttal gyarapodva tért haza a Csepelre.



UDSE - Gázgyár- Csepel TC 2:2 (1:0)


Sujtás utcai sporttelep, Jv.: Horváth Dániel (Mózsa Ábel, Czene- Joó Ádám)


Gázgyár: Dolezsán D. – Lóska Cs., Mankó G., Varga D. (Diamant Zs. ’87), Kovács A. (Buják B. ’72), Balogh P. (Lovas T. ’94), Rézinger B. (Nagy K. ’92), Juhász M., Balogh Á., Scheiber F., Tóth M. 


Csepel TC: Kovács Dániel – Csernák Kristóf, Csabafi Szabolcs (Bencze Márton ’46), Torda Bence (Urbin Márk ’69), Németh Zoltán, Gauzer Levente, Pesuth Simon, Csákány Levente (Gere Zoltán ’69), Takács László, Sükösd Krisztián (Mészáros Roland ’77), Vörös Bence (Dunai András ’46)

Vezetőedző: Zsivoczky- Pandel Gyula



Gólszerzők: Kovács A. ’14, Varga D. ’76 (11-ből), ill. Csernák Kristóf ’62, Németh Zoltán ’79



Zsivoczky- Pandel Gyula: 

Erre a mérkőzésre is ugyanúgy készültünk, mint egy újabb fontos bajnokira, ellenfelünket fel is térképeztem, s azt láttam, hogy nagyon szervezetten védekeztek az Unione ellen. A meccsen szinte felborult a pálya a javunkra, az idényben a legnagyobb labdabirtoklási aránnyal futballoztunk, ellenfelünk totálisan hátrahúzódott és egyfolytában rombolt. Egy-két kontratámadásuk akadt, de nagy veszélyt nem éreztem. Az első gólunkat egy szögletet követő tömörülés után kaptuk, a másodikat pedig akkor, amikor a második félidőben egyszer jutottak el a kapunkig és egy meglehetősen véleményes 11- est kaptak (ahol furamódon a mi játékosunk, Sükösd sérült meg, akit le is kellett cserélnem), amit újabb gólra váltottak. Csapatunk erejét mutatja, hogy kétszer is egyenlítettünk. Összességében pozitív, hogy egy percre nem adtuk fel, mindvégig győzelemre játszottunk, az utolsó tíz percben mindent egy lapra feltéve rohamoztunk, ellenfelünk pedig minden szabályos és szabálytalan eszközzel igyekezett megakadályozni bennünket a gólszerzésben, nagy lehetőségeinket pedig kihagytuk sajnos… A futball bizony ilyen is tud lenni. Egy nagyon picit megbotlottunk, de még véletlenül sem estünk el, semmi különleges nem történt, minden széria véget ér egyszer. Ezt a botlást nagyon gyorsan, két nap múlva  javíthatjuk, nagypénteki sikerrel vonulhatnánk el a húsvéti pihenőre. Nagyon kevés időnk van a regenerációra, így nagyon fontos, hogy ezt a rövid időt a stáb és a játékosok is jól használják fel. Szurkolóink ismét elkísértek bennünket és a döntetlen ellenére is kiálltak mellettünk, köszönet érte, hogy egy nagyon furcsa kedd délutáni meccsen is velünk voltak.


bottom of page